Ahhoz, hogy erre a k�rd�sre v�laszolni tudjunk, meg kell vizsg�lnunk a
vonatot. Mibõl is �ll a vonat? Van egy mozdony, �s van sok - vagy csak
egy -
kocsi. Nam�rmost a mozdony ugyan�gy zakatol, mint a vagonok, �gy el�g
csak a
vagonokat vizsg�lnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.

Ha megn�zz�k a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatol�s
szempontj�b�l, �gy el�g egy kocsit megn�zni, a t�bbit elhagyhatjuk.

De mibõl �ll egy vagon? Van egy felsõ (utas, vagy rakod�) r�sz, �s van
az als� r�sz,
azaz az alv�z. A felsõ r�sz ugye nem zakatol, teh�t ezt el is
feledhetj�k, elegendõ az
als� r�szt vizsg�lni.

Az als� r�sz fel�p�t�s�t tekintve �ll egy alv�zb�l, �s a kerekekbõl.
Innen az alv�z
ugye megint nem zakatol, teh�t azzal sem kell foglalkoznunk, el�g
megn�zni a kerekeket.

Ker�kbõl is van azonban egy vagon alatt �ltal�ban 4 p�r, amelyek
mindegyike
egyform�n viselkedik zakatol�s szempontj�b�l, teh�t elegendõ egy p�rt is

megn�zn�nk, a t�bbivel nem foglalkozunk.

Egy p�r ker�k fel�p�t�s�t n�zz�k meg! �ll mag�b�l a k�t ker�kbõl, �s van

a tengely. A tengely viszont nem zakatol, teh�t elhagyhat�.

Marad k�t darab ker�k, ami viszont megint teljesen egyforma, �gy az
egyiket elhagyhatjuk.

A tov�bbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen n�zz�k meg a kereket! Az
k�r alak�! A k�r ter�let�t �gy sz�m�tjuk ki, hogy r^2*P� (r a n�gyzeten
szorozva
P�-vel). A k�pletbõl a P�=3,14, ami nem zakatol, teh�t nem foglalkozunk
vele tov�bb.

Az r az a sug�r, ami mivel �lland�, �gy megintcsak nem zakatol.

Mi maradt meg? H�t a N�GYZET! �s ahogy ez a n�gyzet billen egyik
oldal�r�l a
m�sikra, na ATT�L sz�l a vonat kereke!