Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a
vonatot. Mibõl is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok - vagy csak
egy -
kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég
csak a
vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.

Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás
szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhagyhatjuk.

De mibõl áll egy vagon? Van egy felsõ (utas, vagy rakodó) rész, és van
az alsó rész,
azaz az alváz. A felsõ rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is
feledhetjük, elegendõ az
alsó részt vizsgálni.

Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekbõl.
Innen az alváz
ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég
megnézni a kerekeket.

Kerékbõl is van azonban egy vagon alatt általában 4 pár, amelyek
mindegyike
egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendõ egy párt is

megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.

Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékbõl, és van

a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható.

Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az
egyiket elhagyhatjuk.

A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az
kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten
szorozva
Pí-vel). A képletbõl a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk
vele tovább.

Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megintcsak nem zakatol.

Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik
oldaláról a
másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke!